Blog

Hogyan igazodjunk el a plotterpapírok rengetegében ?

2025.10.01 00:01
Hogyan igazodjunk el a plotterpapírok rengetegében ?

Nagyformátumú nyomtatónkkal többféle munkát is készíthetünk: mérnöki terveket, plakátokat vagy éppen galéria minőségű fotókat, grafikákat. Nem mindegy azonban, hogy ezeket milyen nyomtatóval és milyen médiára nyomtatjuk ki. A megfelelő plotter kiválasztásáról ebben a cikkünkben olvashatnak:"Mire figyeljünk új plotter vásárlásakor?"

A célnak megfelelően különböző hordozóra, vagy más néven médiára történhet a nyomtatás: mérnöki tervekhez elegendő egy vékonyabb „irodai” minőségű rajzpapír, míg egy fotóhoz, fedettebb grafikához vastagabb, speciális felületű nyomathordozó való. A plotter a nyomtatandó munkának és a papír típusának megfelelően állítja be a felhordott festékmennyiséget, száradási időt stb., így fontos, hogy a megfelelő média legyen befűzve és beállítva az adott nyomathoz.


Természetesen univerzális rajzpapír nem létezik, de ki tudjuk választani azokat a típusokat, amelyek a munkáinkhoz megfelelők lesznek.

Nézzük, melyiket milyen célra érdemes felhasználni, illetve melyek azok az alapvető tulajdonságok, amelyeket általában érdemes figyelembe venni a vásárláskor.

Papírtípusok

Rendeltetésük szerint az alábbi főbb papírfajtákat különböztetjük meg:

Mérnöki (CAD) papír

Ezt az építőipari tervezőirodák, gépészek, kivitelezők használják különböző vonalas tervrajzokhoz, látványtervekhez; sima fehér, bevonat nélküli papír, általában 75–90 g/m² súlyú.

Plakátpapír

Vastagabb, erősebb kivitelű, jobb tartású, speciálisan felületkezelt anyag, telítettebb grafikákhoz, plakátokhoz ideális, mert a sűrűbben felhordott festék nem áztatja el, nem kenődik el rajta, és viszonylag gyorsan szárad; általában 120–180 g/m² súlyú.

Fotópapír

Kifejezetten fényképekhez használatos, ami matt, selyemfényű vagy fényes felületű is lehet, van gyorsan száradó változata, ún. instant dry fotópapír is. Festék- és pigmentalapú digitális nyomtatók széles skálájával kompatibilis, azonnal száradó, maszatolásálló felületű, általában 170–350 g/m² súlyú.

Vászon

Faliképekhez, művészi nyomatokhoz, akár repró minőségű eredményt tud adni, azonban nem mindegyik plotterhez kompatibilis, a „sima” mérnöki nyomtatók közül például több nem tudja ezt a vastagságot és felületet kezelni. A vásznak általában 260–375 g/m² súlyúak.

A fentiek mellett létezik még pauszpapír, öntapadós fólia, átlátszó fólia, újrahasznosított papír, nátronpapír, ez utóbbit csomagolásra, szabászati alátétpapírként vagy szabásmintapapírnak is használják, 60–70 g/m² súlyú, drapp színű.


Milyen paraméterekre kell még figyelnünk vásárláskor?

Papírszélesség

Az egyik fontos jellemző a papírtekercsek szélessége, hiszen egy-egy papírfajtából több méret is kapható, ezek a legtöbbször milliméterben vagy inch-ben vannak megadva, de a mérnöki használatban elterjedt A2, A1, A0 méretezés is a köztudatban van.

Négyzetmétersúly

Egy-egy típuson belül különböző vastagságúak is lehetnek a tekercspapírok, ezt az ún négyzetmétersúllyal (1 négyzetméter hány gramm) jelölik, és minél nagyobb ez a szám, annál vastagabb, tömörebb a papír. Van, ahol milliméterben vagy micronban adják meg a fizikai lapvastagságot.

Kiszerelés, papírhosszúság

Az, hogy az adott papírból hány méternyi van a tekercsen, a típusától/vastagságától is függ: például a vastagabb fotópapírtekercseken általában kevesebb papír van, a vékonyabb mérnöki papírokból nagyobb mennyiség is ráfér egy-egy tekercsre. Ennek a hossznak a papírtekercs külső átmérője szab határt, pontosabban az adott plotter befogadóképessége: minden nagyformátumú nyomtatóhoz adott egy maximális tekercsátmérő, ami még betehető a gépbe. Ezt a gyártók a nyomtatók műszaki adatlapján általában megadják.

Szokásos kiszerelések:

  • Mérnöki papírok: 50 m, 100 m, 110 m, 120 m, 175 m
  • Plakátpapírok, fotópapírok: 30 m
  • Fine Art papírok: 15 m
  • Öntapadós anyagok: 20–30 m
  • Vásznak: 18 m

Tekercsmagméret

A tekercses médiák erős kartoncsőre vagy más néven tekercsmagra – dudára – vannak feltekercselve, ezzel lehet felrögzíteni a plotter tekercstartó rúdjára. Ennek az átmérője a magméret, innen van az elnevezés a kis magos és nagy magos tekercsek. A mérnöki és dekorációs papírokhoz alapvetően kétféle magméretet használnak: 2 inch (~5 cm) és 3 inch (~7 cm) átmérőjűt. A különböző plotternyomtatóknál feltüntetik, hogy milyen magméretű tekercseket tudnak befogadni.

Van olyan plotter, amelyikbe csak kis magos tekercs tehető, de egyes nyomtatókhoz egy adapter is tartozék, amelynek segítségével a nagy magos tekercsek is használhatók. Arra mindenképp figyeljünk a papírvásárláskor, hogy milyen magméretet tehetünk nagyformátumú nyomtatónkba.

Csomagolás/kiszerelés

A tekercses papírok lehetnek egyesével csomagolva, de van mérettől függően többdarabos kiszerelés is: két, három vagy hat darab is lehet egy dobozban. A legtöbb esetben bonthatók, viszont, ha komplett csomagban vásároljuk, akár még kedvezményes árat is kaphatunk:"csomagajánlatatink".

A különböző plotterek műszaki adatlapján a gyártók feltüntetik, hogy milyen média használható az adott nyomtatóban, illetve milyen szélesség, négyzetmétersúly, magméret és maximális tekercsátmérő: ezek alapján ellenőrizhetjük, hogy az általunk kívánt papír, fotópapír, canvas vászon felhasználható-e nyomtatónkban.

A legtöbb webshop használ termékszűrőket, ahol az általunk megadott paraméterek szerint kapunk egy szűkített listát a felhasználható tekercses papírokról. Ilyen például a plottershop.hu termékszűrője is:

Mérnöki papírok esetén: "plottershop.hu/mernoki-cad-papirok"

Fotópapíroknál: "plottershop.hu/grafikai-es-foto-papirok"

Az egyes nyomtatókhoz felhasználható Canon médiák kiválasztásában a Canon Mediaguide is nagy segítség, itt a konkrét médiatípus műszaki adatlapját is megnézhetjük, amelyben az alapvető tulajdonságok, méret, súly, magméret is szerepel.

Ha további kérdése lenne a papírok kiválasztásával kapcsolatban, keressen minket bizalommal!

Plotter és kellékanyag:
E-mail: lfp@terc.hu

Dubois Andrea

+36 (20) 432-0702