Könyvszkennelés alapjai: amikor a technológia a könyvek szolgálatában áll

Régi, felbecsülhetetlen értékű, kulturális örökség részét képző könyvek digitalizálásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti hatásokra, a digitalizáló eszköz technikai paramétereire. A páratartalom, a portelítettség, a megvilágítás összetétele, erőssége és a kezelhetőség a technikai paramétereket tekintve fontos kritériumokat határoznak meg, hogy milyen környezetben, milyen eszközzel végezhetjük a digitalizálást. Figyelembe kell venni a könyv kezelhetőségének korlátait: mennyire nyithatók, sérülékenyek. Műtárgyvédelmi eljárást igénylő dokumentumok szkennelése során tartózkodni kell a lapok puszta kézzel történő érintésétől, csak ultraibolya (UV) és infravörös (IR) tartományon kívül eső, nem károsító megvilágítás alkalmazható, a digitális másolatok elkészítése klimatizált, légmozgásmentes, minimális szennyezőanyag (por, gázok) tartalmú térben végezhető. Természetesen kevésbé érzékeny esetekben a megszorítások is enyhébbek, vagy akár figyelmen kívül is hagyhatók egyszerű magazinok, jó állapotú, kevésbé érzékeny, könnyen hozzáférhető könyvek esetében.

Számos eltérő technikai megoldás érhető el a különböző adottságú könyvek, műtárgyak digitalizálásához az egyszerűbb, olcsóbb kiviteltől a különleges értéket képviselő könyvek szkennelésére használható magas értékű berendezésekig. Minél egyedibb, termelékenyebb bánásmódra van szükség, annál magasabb értékű berendezésre lesz szükségünk. Nagy mennyiségű, de többségében jó állapotú könyv szkennelésére nagy termelékenységű (megfelelő kiszolgáló környezet esetén akár 2000–3000 oldal/óra) robotizált megoldások érhetők el, amikor a lapozás a kinyithatóság által meghatározott eltérő technikákkal (pl. vákuumkar) történik, a szorosan álló lapok szétválasztását légbefúvással vagy más leleményes mechanikai megoldásokkal segítik.
Kis példányszámú, alkalmankénti igény és sok türelem esetén egész egyszerű szkennerek is használhatók, azonban ezek csak ad-hoc, pár lapos bevitelre alkalmasak tetemes manuális beavatkozást és a digitalizálandó dokumentumok fokozott igénybevételét jelentik.

A könyvbölcső mechanikai kialakítása

Az egyik, ha nem a legfontosabb tulajdonság – az optika különböző minőségi besorolások által definiált megfelelőségei mellett – a könyvbölcső mechanikai kialakítása, amely figyelembe veszi a maximális nyithatóságot, gerincfeszességet és biztosítja, hogy legkisebb hajlattal, görbülettel legyen látható az éppen szkennelendő oldal. Ehhez a nyitási szögben állítható (általában 110°) himbás, akár motoros magasságállítású könyvbölcsővel, manuálisan vagy motorral mozgatható üveglappal, illetve egyéb trükkös kiegyenesítő megoldásokkal vannak felszerelve. A rendelkezésre álló szoftvertechnikák lehetőséget adnak a könyvhajlat-korrekcióra, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy minél inkább “segítjük” a szoftver munkáját minimális hajlású, lehető legegyenesebb/legsimább lapfelülettel, akkor az eredmény egységesebb lesz, és ebben hatalmas szerepe van az adott könyvbölcső mechanikai kialakításának. Egyszerűbb, kedvező árszabású eszközök esetén nincs könyvbölcső, és csak az ujjainkra, leleményességünkre számíthatunk, ha sok bosszúságtól szeretnénk megkímélni magunkat.

Kamera specifikációk és azok hatása a digitalizálásra

A képalkotáshoz használt kamera kialakítása gyártótól függően eltérő műszaki tartalommal érhető el. A szkennelendő könyv/műtárgy paraméterei (méret: akár 2 × A0, súly akár 40 kg, gerincvastagság akár 25–40 cm…) által meghatározott könyvbölcső mechanika kialakítása és az alkalmazott kamerafelépítmény minősége, teljesítménye, az elérhető funkciók az árazásban is jól észrevehetően megmutatkoznak.
A kamera érzékelőszenzorának kialakításától függően vagy a teljes szkennelési területet látja egyszerre, vagy egy szkennelési sort (képcsíkot). A dinamikatartomány, részletgazdagság, színvisszaadást meghatározó paraméterek a műszaki tartalmat, szenzorkialakítást tekintve és alapvető tulajdonságok, amelyek meghatározzák, hogy a könyvszkenner milyen minősítési osztálynak felel meg (Metamorfoze, FADGI, ISO 19264-1).

Kalibrálhatóság és automatikus lapméret-érzékelés a pontos képalkotásért

A professzionális könyvszkennerek kivétel nélkül biztosítanak megvilágításkalibrációra lehetőséget, amellyel a beépített és/vagy a külső megvilágítás egyenetlenségéből fakadó, a dokumentum szélei felé jelentkező színtorzulás, sötétebb árnyalat felé hajló inhomogenitás kompenzálható.

Ahhoz, hogy szkennelést követően a képernyőn, illetve a mentett állományban az eredetihez a legjobban közelítő színreprodukció történjen, referencia-színkártya (pl. IT8) segítségével korrekciós tábla hozható létre, aminek alkalmazásával az optika által előállított kép színkorrekciója megtörténik. Természetesen a munkafolyamat minden képreprodukciós eszközének (monitor) referenciaszínek alapján történő beállítása szükséges.

A maximális képélesség eléréséhez automatikus, manuális utóhangolású fókuszbeállítási lehetőség is elengedhetetlen. Nem automatikus fókuszú objektívek/kamerák esetén is speciális ábrával állítandó be a maximális fókuszélesség az objektív kézi “hangolásával”.

A lapméret automatikus érzékelése a könyvbölcső sötét háttére és a dokumentum világosabb szélei közötti átmenet alapján történik, egyes modellek esetén lézeres segédvonallal. Standard befoglaló méreteket (pl. ISO A3, A2…) kézzel is beállíthatunk, amikor az automatikus felismerés a dokumentum adottságai miatt nem lehetséges.

Számos mechanikamozgatásra vonatkozó beállítás/kalibráció gyártóspecifikusan elérhető a könyvbölcső és a kameramozgató mechnika konstrukcójától függően.

Az eszközök megfelelő kiválasztása és a digitalizálás folyamatának precíz végrehajtása alapvetően meghatározza a végeredmény minőségét és tartósságát.

A következő részben részletesebben is kitérünk a könyvszkenner kialakításának fontosságára és arra, hogyan befolyásolják a mechanikai megoldások a szkennelési eredményeket.

Szkennerek:

E-mail: dms@terc.hu

Telefon: +36 (70) 670-5200